PONTYCENTRUM

MAGYARORSZÁG

Út a győzelemig, avagy egy csodálatos horgászélmény története

Út a győzelemig, avagy egy csodálatos horgászélmény története

2020.11.05.

Út a győzelemig, avagy egy csodálatos horgászélmény története

Kiscsapatunk már régóta tervezgette, hogy elinduljon egy olyan rangos megmérettetésen, mint az NBBH. Az utolsó balatoni túráink alkalmával egyre csak erősödött bennünk az érzés, hogy megpróbálhatnánk ”élesben” is. Elhatározásunkat tettek követték: regisztráltunk, és vártuk a sorsolás eredményét… Nagy izgalom, és igen: bejutottunk, sikerült, boldogok voltunk, hogy mi is a mezőny tagjai lehetünk!

Lázasan kezdtünk tervezgetni, milyen dolgokra lesz szükségünk a verseny során: mentőmellény, kaja, bojli, mennyiség, stratégia, stb… Csalinak mi már több mint 6 éve megelégedve használjuk CC Moore termékeit. Erre az eseményre sem döntöttünk másképp, az Odyssey XXX Macking pack-ra esett a választásunk kisebb módosítással, melyet a beszámoló végén részletezek. A verseny kezdete előtt 3 héttel gyúrtuk le a golyókat 24 és 30 mm-es méretben.

Szép lassan teltek a hetek, és eljött a nagy nap számunkra, a verseny kezdete! Miután megérkeztünk Révfülöpre, a papírmunka, majd egy jó kávé után körbesétáltunk. Sok ismerős arccal találkoztunk, egy- kettővel szóba is elegyedtünk. Egy kedves ismerős kérdezte mire számítunk elkövetkező napokban? Erre azt feleltem neki, hogy pecázzunk egy jót! Ezzel ő is teljesen egyet értett és közben elindultunk a sorsolás helyszínére. Ide Krisztián ment fel, az ő kezére bíztuk csapatunk sorsát. Eljött a pillanat: Krisztián húz,70-es, Fonyód. Erre az első reakció: ez az, hazai pálya! Sok szerencsét kívántunk az ismerősökkel egymásnak, majd elköszöntünk, irány a helyszín!

Szóval, déli oldal! Nézzük pontosan hova is? Ordacsehi befolyó, de még mennyire hazai pálya! Otthonomtól kb. másfél kilométerre terül el ez a vízparti rész, ennek ellenére még sosem horgásztunk itt behúzós módszerrel, de tudtuk, hogy ez egy jónak mondható pálya.

Táborépítés, szerelékek összeállítása, csónak vízre helyezése, szokásos dolgok megvannak, mehetünk! Délután 3 óra körül tudtunk vízre szállni, egy tapogató rúddal a kézben. A partól mintegy 450 méterre helyezkedett el a marás, melynek a rézsű oldalán elég komoly kagylóval borított részeket találtunk egészen kb. 550 méterig ilyen markáns részeket tapasztaltunk, itt a víz mélysége kb. 3,5-3,8m volt. Beljebb is kutakodtunk, elmentünk 1000 méterig is, de itt igazából egyre vastagabb, iszaposabb résszel találkoztunk. Az időjárás jelentés frontátvonulásokkal tarkított hetet jósolt, ezért úgy gondoltuk, sokszor lesz elsőfokú viharjelzés érvényben, így talán érdemesebb lenne egyelőre a távolabbi pályákat mellőzni, később pedig meglátjuk, hogy alakul a helyzet. A csapattal így arra a következtetésre jutottunk, hogy a 450-550 méteres sávot kezdjük el vallatni kezdésképp.

Ezután a szerelékeinket elhelyeztük a kiválasztott részre. Mire végeztünk éppen ránk sötétedett. Szerelékeinket évek óta a Gardner cég palettájáról állítjuk össze ez most sem történt másképp, csapattársanként különböző horgok kerültek bevetésre. Volt itt Incizor horogbefordítóval ellátva, illetve Continental Mugga és Rigga CVR, mindegyik fajta 2-es méretben. Előkezsinórnak 25 lb-ás Vigilante és barna Sink Skin kerültek fel, kb. 30 cm-es hosszban. Előtétzsinórnak 20 méter 55 librás Slinky került, főzsinórnak pedig a jól bevált 12 librás Sure Cast Red került az orsóinkra. Szerelékenként kb. 2 maréknyi 24 és 30mm-es XXX bojlival, továbbá 3-4 lapátnyi főtt tigrismogyoróval kezdtünk. A hajszálakra sokfelé variáció került, szimpla 24, szimpla 30 és dupla 24-es csalizási módok.

Ezek után izgatottan vártuk az első nap történéseit, mely nem is váratott magára sokáig, az éjszaka sikerült ugyanis 2 db mérlegelhető, igazi balatoni tükröst szákolnia Krisztiánnak, melyből az egyik a 15 kg-ot is túllépte. Boldogok voltunk és megbizonyosodtunk róla, hogy jó helyen kutakodunk, és az elképzelésünk is működni látszik. Aznap éjfélig Krisznek sikerült további 2 db mérlegelhető halat merítenie a baloldalról, eközben Laci bácsinak is a jobb oldalon sikerült fognia egy olyan 5kg körülit. Mindegyik potyka szimpla 30mm-es XXX-re éhezett meg Rigga horgon kínálva, Squid Hydroval locsolva azokat.

Krisztián első éjszaka szákolt balatoni tükrösével!
Krisztián első éjszaka szákolt balatoni tükrösével!

Következő nap este komoly vihart okozó front vonult át a Balaton felett, mely tarajos hullámokat korbácsolt. Biztonsági okokból úgy döntöttünk, hogy kivesszük a szerelékeket és csónakokat is, és innen várjuk a folytatást.

Másnap délután tudtunk csak vízre szállni, és kora este lett, mire végeztünk az összes szerelék elhelyezésével. Reggelig Krisztiánnak sikerült újabb 2db mérlegelhető halat fognia, és Laci bácsinak is sikerült egy 14,5 kg-os tőpontyot szákba terelnie. Reggeli kávénkat szürcsöltük, amikor Krisztián ATT-je törte meg a csendet ismét, erről bővebben az érintett mesél:” Húzós kapással jelentkezett az érdeklődő. Irány a víz! Kicsit feszesen tartva a zsinórt indultam a hal irányába. Mikor már majdnem ott voltam, le is állítottam a motort és úgy fárasztottam, mely átlagosnak indult, de miután felbukkant a hal, akkor vált csak igazán izgalmassá. A hatalmas pocakos tőponty nagyot küzdött, de szerencsére sikerült leküzdenem nemes ellenfelem. Mikor kiértem, lemértük és a Reuben Heaton 19,35 kg-nál állapodott meg. Örömöm határtalan volt, hogy egy ilyen pompás tőponttyal ajándékozott meg a Balaton. Fotózás után mehetett is vissza éltető elemébe.”


Krisztián és az ő nemes ellenfele!
Krisztián és az ő nemes ellenfele!

És az a bizonyos pocak!
És az a bizonyos pocak!

Vissza az éltető elemébe!
Vissza az éltető elemébe!

Hihetetlen halak pár nap leforgása alatt, s ezzel a fogással bekerültünk a versenybe! Erre azért őszintén megvallva mi sem számítottunk, hogy ilyen hamar sikerül összehozni, de ami ezután várt ránk azt még legmerészebb álmaikban sem gondoltuk volna…

Másnap reggel végre az én ATT-m is megszólalt, és a fárasztás végén sikerült szákolnom egy 14 kg-os tőpontyot, mellyel végre én is tudtam segíteni kis csapatunkat, majd délelőtt folyamán egy újabb tükörponty megfogásával sikerült javítani a csapat statisztikáján. Mindegyik potyka egy szem 30 mm-es XXX-re éhezett meg, a 2-es méretű Incizor pedig ezúttal is tökéletesen tette a dolgát.

Végre és is tudtam segíteni a csapatot!
Végre és is tudtam segíteni a csapatot!

Alkonyatkor Laci bácsi jelzője húzós kapással jelezte, hogy vendég van a horog végén, melyről így mesél: ”Kapás után rögtön a csónakba pattantunk, és szép lassan csévélni kezdtem a zsinórt. A bójánk felé szép lassan közeledtünk a sötét éjszakában. Mikor már az előtétzsinórhoz értünk, akkor vettem fel a kontaktot. Több kört tett a csónak körül mire sikerült megpillantani, nem adta magát könnyen! Első felbukkanásával nem is tudtuk megállapítani, mekkora hallal hozott minket össze a sors! A szákolást gyorsan csináltuk, mikor megláttuk a fejét, már tettük is alá, megvan! Sóhajtások után megnéztük a merítőnk és azt mondtam társamnak: Krisz, én ezért a halért jöttem!”

Mikor kiértek, azonnal lemértük a hatalmas tőpontyot: a mérleg 21,725 kg mutatott! Örömünk határtalan volt, Laci bácsinak pedig járt a gratuláció! Közben bejutottunk ezzel hallal a Top 10-be, ettől a perctől kezdve éreztük, ezen versenyen valami nagy dolog is történhet velünk akár! Laci bácsi nem sokkal később újabb fogással erősítette meg a pozícióinkat a legjobbak között!

Gratulálunk Laci bácsi!
Gratulálunk Laci bácsi!

Itt Laci bácsi Krisztiánra bízta a „piszkos” munkát!
Itt Laci bácsi Krisztiánra bízta a „piszkos” munkát!

Másnap reggelre újabb front vonult át rajtunk, mely ismét tarajos hullámokat korbácsolt a Balaton vizén, komoly széllökésekkel karöltve. Egész délelőtt másodfokú viharjelzés volt érvényben. Ezt az időt szerelékek készítésére és pihenésre szántuk, mert a leírt fogásokon kívül sok olyan halat is fogtunk, ami már nem került be a versenybe.

Aznap délután füstölős kapással jelezte a jobboldali ATT-m, hogy valakinek megtetszett az egy szem 30 mm-es XXX. Hiába volt már csak első fokú viharjelzés, a hullámok még mindig hatalmasok voltak. Ezért úgy döntöttem, mellesben megyek a hal elé, mentőmellényt fel, a merítőt a hónaljam alá csaptam, és elindultam, úgy, mint régen! A parttól kb. 300 méterre sétáltam be. Felejthetetlen élmény volt, csak én és a hatalmas háborgó Balaton, na meg persze nemes ellenfelem, aki elemében volt. Jó félórába telt, mire közelembe húztam, de ekkor még jelezte, hogy vannak még bizony tartalékai. Még 5-10 percig rótta körülöttem a köröket, mire megtudtam szákolni ezt a pompás tőpontyot. Belepillantottam a merítőbe, és láttam, éreztem, hogy sikerült! Furcsa érzés kerített hatalmába, amíg vártuk a mérlegelő csapatot, akik rövid időn belül megérkeztek a helyszínre. A pontos súly:20,475kg! Annyi balatoni peca után végre nekem is sikerült beteljesíteni az álmom, számomra legcsodálatosabb vízből! Örömömet szavakkal nem lehetett kifejezni! A tó szelleme igazán kegyeibe fogadott minket. Több száz kattintás után már úszhatott is vissza az otthonába. Sok gratuláció, (amit ezúton is nagyon köszönök), kis ünneplés, aztán tovább előre, a versenynek még nincs vége!

A mérlegelő csapat mindig gyorsak és segítőkészek voltak!
A mérlegelő csapat mindig gyorsak és segítőkészek voltak!

Csodás színekben pompázott!
Csodás színekben pompázott!

Egy álom valóra vált!
Egy álom valóra vált!

A következő éjszakán sikerült egy újabb tőponttyal erősíteni helyezésünket az élmezőnyben. A verseny vége előtt 2 nappal szinte egész éjszaka mentünk a kapásokra, a pontyok nem tudtak betelni a minőségi csalétekkel, viszont halat már nem sikerült cserélnünk. Utolsó előtti nap reggelén arra ébredtem, hogy talán meg kellene próbálnom távolabbra behúzni a szerelékeket. Az időjárás előrejelzés nyugodt időt jósolt az elkövetkező napokra. Ezután úgy döntöttem, hogy megpróbálom. Szerelékemre dupla 30mm-es XXX-et tettem, 2-es méretű Incizor-t, horogbefordítóval ellátva, a horog öblétől 3-4 cm-re elhagyva. Tapogatórúddal a kézben haladtunk befelé, közben vizsgálva az előttünk elterülő pályát. Igazából egyre vastagabb iszapot tapasztaltunk, az iszapban viszont valami ropogott, valószínűleg kagyló. 900 méter környékén tettem le a szerelékem, olyan 4,5 méteres mélységben, 2 maréknyi 30 mm-es XXX és 3-4 lapátnyi főtt tigrismogyoró kíséretében.

Út a győzelemig, avagy egy csodálatos horgászélmény története

Még aznap délután a kapásjelzőm hangja törte meg a csendet a távoli szereléken, egy csipp, majd még egy. Krisztiánnal ketten indultunk el kideríteni, hogy vajon ki lehet az. Ahogy haladtunk befelé még, nem igazán éreztem mekkora lehet ellenfelem. Aztán mikor az előtét zsinórhoz értünk, elkezdte fitogtatni az erejét, oldalazva közlekedett komótosan. Egyszer csak megláttuk a testet, egymásra pillantottunk nagy szemekkel, majd hirtelen megadta magát, mi meg gyors mozdulattal a pillanatot kihasználva megmerítettük a hatalmas tőpontyot. A merítőbe pillantva láttuk, hogy jóval 20 kg felett van, hívtuk is a mérlegelőket, hogy jöhetnek mérni! Mire kiértünk, már kint vártak ránk. Matracra fektettük ezt a csodás halat, majd mérés… 26,475 kg, nem, ez egyszerűen hihetetlen! Hát ez valami igazán elképesztő, még most sem fogtam fel, milyen pontyokkal ajándékozott meg minket a magyar tenger! Örömünk a tetőfokára hágott! Kis ünneplés, majd szerelék visszahúzása, mert a versenynek még mindig nincs vége ugyebár! Utolsó éjszakánkon 4-5 db halat sikerült még szákolnunk.

A hal mely egészen az élre repített minket!
A hal mely egészen az élre repített minket!

Elképesztő hal a legcsodálatosabb vízből!
Elképesztő hal a legcsodálatosabb vízből!

Másnap reggel pakolás majd irány a főhadiszállás, Révfülöp. A ceremónia előtt nem sokkall futottunk be, és már itt sokan gratuláltak, ami igazán jóleső érzés volt. Elkezdődött az eredményhirdetés melynek a végén a mi csapatunk nevét mondták ki utoljára! A Provincial Team-nek sikerült az összetett 1. helyezést megszereznie, a legnagyobb halból összegyűjtött összsúly:146,575 kg! Továbbá a verseny 2. legnagyobb hal díját, egy dupla 20+ hal díjat, és még egy napi legnagyobb hal díjat sikerült bezsebelnünk. Ennyi serleg, érem, oklevél és utalvány, te jó ég, elképesztő eredmény ez számunkra, melyre talán csak legmerészebb álmainkban gondoltunk! Persze sok dolog kellett ehhez a fantasztikus eredményhez, kezdve a jó helytől, a jó csalin át és hogy mennyire tudunk élni a lehetőséggel! Nagyon szépen köszönjük a sok-sok gratulációt mindenkinek, aki szorított értünk! Köszönjük családunknak, akik lehetővé tették, hogy imádott hobbinknak hódolhassunk, köszönjük a Pontycentrum csapatának, akik mindig segítőkészek és korrektek voltak velünk, továbbá köszönjük minden olyan embernek, aki valamilyen formában része volt sikereinknek és kívánunk mindenkinek hasonló szép eredményeket! Sok jó emberrel megismerkedtünk a verseny során, amiért már érdemes volt elindulni! Jövőre találkozunk!

Köszönjük a sok-sok gratulációt és aki szorított értünk!
Köszönjük a sok-sok gratulációt és aki szorított értünk!

A verseny során használt recept, 10 kg-os Macking Packra számolva:

  • 10 kg Odyssey XXX Bázis mix >>>
  • 0,8 kg Kanári eleség őrölve
  • 0,25 kg Feedstim XpPowder >>>
  • 0,25 kg Tengeri só
  • 500 ml Odyssey XXX liquid >>>
  • 500 ml Liquid Glm Compound >>>
  • +100 db közepes méretű tojás

A verseny során összesen kb 30 kg bojlit és kb 10 kg száraz tigrismogyorót használtunk fel ennek az eredménynek eléréséhez.

Mindenkinek görbülő botokat kívánunk:

Tisztelettel: Fejes Krisztián, Kiss László, Kovács Norbert és Tóth Albert

Pontycentrum Magyarország

Mint több más honlap, a mi honlapunk is sütiket használ a felhasználói élmények teljességéért.
További információ

Engedélyezem