Idei teszthorgászatok a HiCARP csalikkal 5.

2023.05.17.

Amikor minden összeáll…

Legutóbbi beszámolóm végén azzal köszöntem el, hogy hamarosan visszatérek a Balatonra.

Alig egy hónapot kellett várnom rá, és május első hétvégéjén ismét Badacsonyba érkeztünk, igaz most is csak egy „ 72” órás megmérettetésre. Bennem volt még a múltkori élmény a 20 kilós tőponttyal, így minden élére volt rakva fejben a folytatáshoz.

Kora délelőtt érkeztünk, mivel most több időt akartunk a helykeresésnek szentelni. 10 óra elmúlt, mire vízre tettük a gumicsónakot, és kezdődött a radarozás, tapogatás. Sajnos most sem találtunk semmi kirívót az aljzaton az iszap vastagságát kivéve. Vendéglátónk szavaival élve olyan sima a terep, mint egy biliárdasztal. És tényleg!

Bójázásnál négy külön távolságot preferáltunk, 340, 270, 200, és 120 méteren. Elmúlt du. 5 óra mire a végszerelékeink a helyükre kerültek, melyek elhagyós kivitelűek és 25lb bevonatos előkezsinórt alkalmaztunk, 2es méretű horoggal.

Csali és etetés szempontjából most annyiban változott a helyzet, hogy erre a túrára már nem csak a HiCarp Shellby- vel készültem, hanem egy másik favoritot, az Interwater-t is magammal hoztam szintén 24, és 30mm-es méretben, illetve a hozzájuk tartozó 30mm-es wafters-eket is, amelyekkel végig csaliztam.

Nem kellett sokáig várni, az Interwater és a Shellby felváltva sült el. Bár többnyire a kagylós ízvilág volt a favorit végig.

Az első szebb hal, egy igazán remek fárasztást produkált, Zsolti barátom jutalma egy 17 kg-os pazar tükrös lett, ami egy 30mm-es Shellby Wafters-re csábult el.

Ezután beindult minden bója, és hajnali 4-ig 13 kapásnál tartottunk. Többnyire 8-13 kg közötti halak jöttek mindkettőnknek, de néhány 15 kg feletti is beköszönt.

A délelőtt és a kora délután csendesen telt, tudtunk kicsit pihenni, szokatlan termelés volt, de a csapatmunka kiválóan működött. A második éjjel aztán a távolabbi botok felváltva sültek el, de korán sem olyan ütemben, mint az első éjjel.

Reggel 9 körül kapás, rámentünk, és az elkövetője fölé érve éreztem azt a nyomatékos, komótos mozgást ami általában jó halat sejtet.

Aránylag rövid fárasztást követően már a szákban pihent egy pompás töves. Már a szákolásnál feltűnt, hogy igen hosszú példány. Egyetértettünk benne, hogy biztos 15 kg feletti.

A partra érve mérlegelésnél 20.45kg lett a nettó súly, így már hívtam is a Balatoni Halgazdálkodás 20+ -os vonalát.

Hihetetlen boldogság lett úrrá rajtam, második túrám a Shellbyvel és ismét megajándékozott a Balaton egy 20 feletti példánnyal.
Alig 4 óra telt el, és egy jóképű „nyolcfeles” után ismét egy füstölős kapás szakította félbe kései reggelinket. Megállás nélkül húzta, kemény ütemet adva a vevőmnek.
Csónakba pattantunk és irány a halra. Már az első alkalommal, amikor megpillantottam, lesokkolt a látvány, de próbáltam higgadt maradni, mert keményen védekezett az újabb hatalmas töves.

Elsőre nem hagyta magát megszákolni, de a második próbálkozásnál alátolta Zsolti a merítőt és amint a csónakban lévő bölcsőben pihent, onnantól már úrrá lett rajtam az euforikus hangulat. Mérés után ismét tárcsáztam a 20+ vonalat, ezúttal egy 24 kilós pazar tőponty nem tudott ellenállni a Shellby -nek.

Röviden összefoglalva dupla 20+, új balatoni egyéni csúcs és emellett jó néhány csodaszép hallal ajándékozott meg a Balaton mindkettőnket ezen a rövid, de tartalmas és élménydús 3 napon.

Köszönöm Balaton, köszönöm HiCarp!

Írta: Mészáros Zoltán

« Visszalépés